Az egyetemen pszichológia mellett irodalommal is foglalkoztam, végül mégis a pszichológia mellett maradtam. 2004 őszétől Loughborough-ban tanulok s kutatok Michael Billig vezetésével. Loughborough roppant kellemes hely tanulni is, kutatni is. A disszertációm témája az Eichmann-per, ezen belül most éppen Arendt Eichmann-könyve körül kirobbant vitákkal foglalkozom. Kutatásom során szeretném az Adolf Eichmann jeruzsálemi peréről adott korábbi elemzésemet kiterjeszteni, s ennek során a per fő analíziseit és a médiariportokat vizsgálni, középpontban Hannah Arendt híres és sokat vitatott könyvével, az Eichmann Jeruzsálembennel, valamint az azt körülvevő vitákkal. Ez a vita hatalmas felforduláshoz vezetett az anglo-amerikai sajtóban, ezért szeretném megvizsgálni az Arendtről és a teljes tárgyalásról szóló médiariportokat, elemzéseket. Az a célom, hogy rámutassak; az Eichmann-per és a Hannah Arendt által felvetett problémák mélyen érintik gyakorlati és elméleti tevékenységünket, minthogy a háttérben meghúzódó anyag, vagyis a "holokauszt maga" központi problémának tűnik a kortárs posztmodern filozófiákban. E per kutatása során részben nem áll rendelkezésünkre az az anyag, melyet a résztvevők értelmeznek, és amelyre Eichmann is emlékezik (vagyis Eichmann életének bizonyos eseményei). Rendelkezésünkre áll azonban a per teljes átirata, valamint teljes audiovizuális anyag, és ezeket az eseményeket értelmezik a per résztvevői és későbbi (akadémikus vagy közéleti) elbeszélői. Az ő interpretációjukat meg lehet vizsgálni, s nekem kutatásomban a fő szándékom éppen ezt tenni. S amikor ezt teszem, ellentétben egyes kutatásokkal, melyek a "posztmodernizmus" címkéje alatt eltekintenek tőle, semmiképpen sem hanyagolnám el azt a problémát, hogy kinek van igaza. Mi több, egész kutatásom arra futna ki, hogy nem jogi értelemben "ítéljek". Ugyanakkor a célom az, hogy megvizsgáljam, mit jelent diszkurzív szempontból az, hogy valakinek egy bizonyos kontextusban igaza van (jelen esetben a tárgyalóteremben vagy a médiában), és hogy diszkurzív szempontból újrafogalmazzam igazság és őszinteség kérdéseit.
Személyes adatok
Név: Kaposi Dávid
Születési idő: 1979. november 28.
Születési hely: Budapest
Állampolgárság: magyar
E-mail: dkaposi@hotmail.com
Tanulmányok
- 2004: Social Psychology, Research Student, Social Science Department, Loughborough University, supervisor: Prof. Billig, Michael
- 2003: szociálpszichológia PhD, PTE BTK, témavezető: László János egy. tanár
- 1999-2004: pszichológia diploma, ELTE Pedagógia és Pszichológia Kar (A diszkurzív emlékezésről - az Eichmann-per, témavezető: Kónya Anikó docens)
- 1998-2003: magyar nyelv és irodalom szakos diploma, ELTE BTK (Kertész kontra Kertész - kulturális sémák és Auschwitz-interpretációk; témavezető: Schein Gábor docens)
- 1994-1998: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma
Ösztöndíjak, akadémiai elismerések
- 2005: Eötvös-ösztöndíj
Nyelvtudás
- 2004: angol, TOEFL test 273 points (attached)
- 2002: angol felsőfokú állami nyelvvizsga
- 1997: latin középfokú állami nyelvvizsga
- 1995: német középfokú állami nyelvvizsga
Oktatási tevékenység
- 2004: Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomelméleti Szakkollégiuma, "Holocaust, emlékezet, diskurzus" című témában
Kutatási specializáció
- diszkurzív pszichológia
- tradíció és diszkurzivitás
- holokauszt
Kutatási támogatás & kutatási együttműködés
- 2002: Summer University (course title: Nationalisms) of the Helsinki University
Szakmai szervezeti tagság & szakmai-közéleti tevékenység
- 2004. március 19-20. Emlékezet mint nyelvjáték - az Eichmann-per diszkurzív megközelítése. Konferencia az emlékezésről és kommunikációról. Narratívák az egyéni, szociális és kollektív identitások megalkotásában, Targu Mures (Románia)
- 2003. október 23-24. Történelem és emlékezés: egy diszkurzív megközelítés. A kollektív emlékezés problémái workshop a Magyar Pszichoanalitikus Szövetség éves konferenciáján, Budapest
- 2003. április 5. Narratívátlanság. Magyar Irodalomtanárok Konferenciája, Budapest
- 2003. március 12-13. Narratívák és emberek. Konferencia pszichoanalízisről és narratíváról, Pécs
Könyvfejezetek
- Az objektivitás retorikája és az Eichmann-per (előkészületben). In Ungvári Zrínyi I. (szerk.): Emlékezet és kommunikáció. Narratívák az egyéni, szociális és kollektív identitások megalkotásában, 2005.
- Káin, a Mindenható és más populáris figurák. "Kontingens alapok" - diszkurzív kezdetek. (előkészületben). In Lóránd Zsófia - Vaderna Gábor - Scheibner Tamás (szerk.): Laikus olvasás és populáris kultúra. Budapest: L'Harmattan.
- Narrativlosigkeit. Kulturelle Schemen und der Roman eines Schicksallosen. In Scheibner, T. - Szegedy-Maszák, M. (eds.): Imre Kertész. Wien: Kortina-Passagen Verlag, 2004.
- Narratívátlanság. In Scheibner Tamás - Szűcs Zoltán Gábor (szerk.): Az értelmezés szükségessége: Tanulmányok Kertész Imréről. Budapest: L'Harmattan, 2002. 15-52. p.
Tanulmányok
- Emlékezet mint nyelvjáték - az Eichmann-per diszkurzív megközelítése. 2000, 2004. június, 43-56. p.
- "Tetten ért emlékezés" - egy diszkurzív kutatás esélyei. Magyar Pszichológiai Szemle, 2004. 4: 301-320. p.
- Egy diákcsíny margójára. Irodalomtörténet, 2003. 3: 348-366. p.
- Narrativlosigkeit. Kulturelle Schemen und der Roman eines Schicksallosen. Hungarian Studies, 2003, Vol. 17, No. 2: 183-213. p.
- Kertész versus Kertész - Auschwitz és a kultúra. Thalassa, 2003. 1: 4-25. p.
- 'Narrativeless' - cultural concepts and the Fateless. Spiel: Siegener Periodicum für Empirische Literaturforschung, 2002, Heft 1: 89-105. p.
Recenziók
- Bruner J.: Az oktatás kultúrája. Budapesti Könyvszemle, 2004. 3: 268-272. p.
- Vajda J. - Kovács É.: Disclosure - Jewish identity-narratives. Budapesti Könyvszemle, 2003. 2: 461-465. p.
- László J. - Thomka B. (szerk.): Narrativák 5: Narratív pszichológia. Budapesti Könyvszemle, 2002. No. 3: 269-274. p.