IRODALOM

• HUDRA K.: Jelenések,
  Új Művészet, 1994/2.
• SZEMETHY I.: Hetesi Attila rajzairól,
  Élet és Irodalom, 1994/17.
• ANDRÁSI E.: Mű-alkotás, mint műalkotás, Új Művészet, 1995/7-8.
• BÁRDOSI J.: Monászok (kat. bev.,
  Tragor Ignác Múzeum, Vác, 1995)
• GERGELY M.: Akció és Organizmus,
  Új Művészet, 1996/12.
• GAÁL J.: A mozgás keresztmetszetei, Élet és Irodalom, 1998/29.
• BÁRDOSI J.: Tus, olaj, bitumen
  (kat., Budapest)
• TATAI E.: Maszkok és printek. Hetesi Attila kiállítása, Új Művészet, 2000/1.
• TATAI E.: Hetesi Attila (kat., bev. tan., Budapest, 2000.)

Csábítás, szenvedély, szenvedés, brutalitás.
Hetesi Attila (...) képei ezen fogalmak között ingáznak. A budoár milliőt, a meleg fényekkel és színekkel létrehozott bensőséges hangulatot hirtelen megtöri egy-egy durva mozdulat. Erotika és erőszak egyszerre sugárzik e művekből. Apropó erőszak. Újabban házi és nyilvános használatra szánt közhelyszótárunk egyik toplistás szava. Állandóan azt hallhatjuk, hogy a tévé és más média által sugárzott erőszakos filmek gerjesztik a társadalmi brutalitást, s napjainkat uralja az agresszió és a durvaság, s nap mint nap a világ elembertelenedésének vízióját vetítik elénk. A dicső múlt és a sanyarú jelen dichotómiáját már régóta ismerhetjük, hisz egészen az ókorig visszanyúló kulturális toposz. (Épp ezért fel is merül az a kérdés, pontosan mely kor iránt is nosztalgiázunk.) Ám a szociológiai-társadalomtudomáyni vizsgálatok és tanulmányok épp a közhiedelemmel ellentétes irányú mozgásról számolnak be (utalok itt a számos e témában megjelent publikációk közül a két legismertebb könyvre: Norbert Elias: A civilizáció történetére és Foucault: Felügyelet és büntetés. A börtön történetére). Az emberiség történetében az ókortól kezdődően a kora újkori testcsonkításokon, nyilvános kivégzéseken át sorolni lehetne az erőszakkal való természetes együttélést. Az említett tanulmányok konklúziója szerint a civilizáció folyamatának legfőbb eredménye az erőszak elutasítása és a tőle való viszolygás. Tehát mára nem az erőszak több, az emberek lettek érzékenyebbek rá. Ahol még ma is viszonylag elfogadott, az a családi és intim szféra, különösen a nemek közötti konfliktusban, ennek igazolására gyakran idézik "az asszony verve jó" hangzatú kifinomult népi bölcsességünket.

Miközben a kommunikáció szintjén a családot misztifikálják, statisztikailag kimutatható, hogy sokkal nagyobb számban esnek gyilkjosság áldozatául családban, mint az utcán ismeretlen elkövetőktől. (A legfrissebb adatok szerint Magyarországon átlagosan minden héten meghal egy nő a férje általi bántalmazástól). Mindezek hátterében olyan bonyolult és ellentmondásos érzelmi kötődések állnak, melyeket Hetesi Attila is sejtet a művein. Nemcsak a fizikai erőszak, hanem a hatalmi harc és a kevéssé látványos nyomot hagyó lelki kényszer is témái alkotásainak.

Hetesi képei printek, melyek homályosságuknál fogva festői hatásúak. Műveinek alapja nem a kortárs művészetben oly gyakran előforduló talált kép, hanem az általa tudatosan beállított, megrendezett filmjelenetek fotói. A sejtelmes, elmosódott látvány a szándékosan hosszabb expoziciós idő következménye. A képeken olvasható angol mondatok nem mellérendelt címek, hanem a mű szerves részei, melyek a feliratos filmek képkockáinak illúzióját keltik. Ezek a filmszerű állóképek technikájukban rokoníthatók Cindy Sherman Untitled Film Stilljeivel.

E művek meghatározó eleme az egyéni képkivágás. A képeken az egész jelentből mindig csak részletek jelennek meg, például a nő arca alapvetően nem látható, illetve csak a szája, a férfié viszont torzítva, bár szintén megvágva. Mind a deformálás, mind a teljesség hiánya fokozza az agresszivitás hatását. A képek így együtt történetet is mesélhetnek, bár e művek sorrendje szabadon variálható.

A budoárjelleg és a vörös ruha fokozzák a beállított helyzetek erotikus hatását, noha a pucér testrészekkel és a szerelmi aktus megjelenítésével nem találkozhatunk e műveken. Az Amilyen érzés ez nekem című, sorozat-címadó print a Vénusz ábrázolások reminiszenciáit hordozza.

Hetesi egyszerre festményt és filmkockát imitáló printjein a nekem közötti szövevényes érzelmi háló, a kettejük közötti konfliktus, s a szinte emberi viszonylatban ott rejlő önérvényesítés és kimondott vagy kimondatlan hatalmi harc jelenik meg indirekt módon.

 

(Bordács Andrea: Erőszakos erotika - Hetesi Attila printjei)

{ Az oldal tetejére }