IRODALOM

• Bordács A.: Poszthumán,
  Új Művészet 2000/4.
• Hornyik S.: Illúziók és reflexiók,
  Új Művészet 2000/6.
• Erdősi A.: Penge,
  Új Művészet 2001/6.
• Bordács A.: Győrffy László
  (Örökölt realizmus, katalógus, 2003.)
• Petrányi Zs.: Másvilágok,
  Új Művészet 2003/9.
• Bordács A.: Narcissus utódai,
  Új Művészet, 2004/11.

Győrffy László 1976-ban született Budapesten. A Fiatal Művészek Stúdiója Egyesületnek és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. 1998 óta rendszeresen szerepel egyéni és csoportos kiállításokon. Alapmódszere a hibridizálás. Ez látszólag ellentétes minőségek, esztétikai kategóriák keresztezését jelenti. Így keveredik össze képein a humor és borzalom, irónia és drámaiság, fikció és valóság, tradicionális olaj-vászon festészet és a technikai képek. Különböző médiumokból merít, közvetlenül hatnak rá filmek, fotók videók. Legtöbbször saját maga által készített, előre megkomponált fotókat használ, amelyeket kreatívan használ fel a festés során.

Győrffy László klasszikusan míves naturalizmusa a hagyományos olaj-vászon festészet akadémikus örökségét ötvözi az ezredforduló képi világával.
A festmény modellje önmaga klónjaként megsokszorozódik, egy-egy testrészét digitális pixelek mossák el vagy eltorzítja a rajzszoftver hullám-hatása. Az így születő mutáns, hibrid festészet a sci-fi filmek és a videóklippek vizuális erejét hordozza klasszikus formába foglalva. Negatív utópiák egy ember utáni, poszthumán gépkorszak reménytelen és frusztrált szép új világáról.

{ Az oldal tetejére }