Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely

HIVATKOZÁSOK

• www.gyikmuhely.hu/

A GYIK- Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely 1975-ben Szabados Árpád és Várnagy Ildikó elképzelései alapján a Magyar Nemzeti Galéria akkori vezetésének felkérésére jött létre. A heti egy alkalommal történő foglalkozásokon kezdetben vegyes, majd később és azóta is az óvodáskortól a középiskolás korosztályt is magába foglaló külön korcsoportok vesznek részt. A vizuális tevékenységhez már kezdettől fogva társultak más kifejezési formák, ilyen volt a zene, a mozgás és a film, majd később a videó.

A Műhely a számára otthont adó Magyar Nemzeti Galéria épületében 1983-tól alapítványi, 1998-tól közalapítványi formában működik. Ez önálló gazdálkodást és működő kapcsolatrendszer kiépítésének munkáját rója nem csak a Műhely mindenkori vezetőjére - 1983-tól 1993-ig Szemadám Györgyre, 1993-tól Sinkó Istvánra,- hanem a csoportvezető tanárokra is. Szoros együttműködésre törekszünk a támogatóikkal, pedagógusokkal, iskolákkal és módszertani központokkal. Több kisebb módszertani kiadványunk mellett 1997-ban az Aula kiadóval közösen megjelentettük a Nagy GYIK Könyvet, mely két évtizedes tapasztalataink tematikus összegzése. Módszertani anyagaink beépültek az általános és középiskolai tantervekbe, módszereinkről rendszeresen tartunk továbbképzéseket, bemutatóink voltak Ausztriában, Angliában és Németországban

Céljaink az alapító Szabados Árpád megfogalmazása óta nem változtak. "Az átlagos képességű gyerekek számára létrehozott komplex, kreatív szemléletű műhelymunka a vizuális tevékenységi formákon keresztül éreztesse meg az alkotó, nem feltétlenül művészi-tevékenység motivációit úgy, hogy ez a rendszeres és folyamatos oktató-nevelő munka során egész életre szóló élményt nyújtson, segítve a harmonikus felnőtt személyiség kialakulását. Hogy ez milyen módon érhető el, arra az itt tanító tanároknak kell választ adni. Tudatosítani kell, hogy a képzőművészeti látás a valósághoz való viszonyunk tisztázására alkalmas eszköz, az önismeret, az egyéni és társadalmi önértékelő folyamatok minőségileg magasabb szintű formáihoz vezet el. A művészet nem csodálnivaló, megközelíthetetlen valami, hanem saját problémáinkra választ adó nyelv, ha élünk az eszközeivel".

{ Az oldal tetejére }